Hogyan számol a kalkulátor?
- Bekerülési költség = vásárlásonként darab × árfolyam, összeadva; a jutalékokat külön összegzi.
- Átlagár = (bekerülési költség + jutalékok) ÷ összes darabszám; jutalék nélkül is megmutatja.
- Nyereség = darabszám × mai árfolyam − bekerülési költség − jutalékok.
- Cél átlagárhoz szükséges darabszám = (eddigi költség − cél átlagár × eddigi darab) ÷ (cél átlagár − vételi ár). A cél átlagárnak a vételi ár és a jelenlegi átlagár közé kell esnie.
Példa
Vettél 20 részvényt 10 000 Ft-ért, 30-at 9000 Ft-ért és 50-et 8000 Ft-ért. Összesen 100 részvényed van 870 000 Ft-ért, az átlagár tehát 8700 Ft – nem a három ár egyszerű átlaga (9000 Ft), mert a legolcsóbb vásárlás volt a legnagyobb.
Ha 7500 Ft-os árfolyamon pótvásárolnál, és 8500 Ft-ra szeretnéd levinni az átlagárat, 20 részvényt kell venned, ami 150 000 Ft.
Gyakori kérdések
Mi az átlagár, és miért számít?
Az átlagár (átlagos bekerülési ár) az összes vásárlásodra kifizetett összeg osztva a részvények számával. Ehhez képest látod, nyereségben vagy veszteségben vagy, és ez a fedezeti árad is: ennél magasabb árfolyamon eladva nyereséget érsz el.
Miért nem a vételi árak egyszerű átlaga?
Mert a vásárlásokat a darabszámmal súlyozni kell. Ha 10 darabot veszel 100-ért és 90 darabot 50-ért, az átlagár nem 75, hanem 55: a nagyobb vásárlás jobban számít.
Érdemes-e átlagárat javítani (lefelé átlagolni)?
A pótvásárlás csökkenti az átlagárat, de növeli a pozíció méretét is, ha az árfolyam tovább esik, nagyobb lesz a veszteség. Csak akkor érdemes, ha a cégben továbbra is hiszel, nem pusztán azért, hogy a veszteség kisebbnek látsszon.
Számít a jutalék az átlagárban?
Igen. A vételi jutalék része a bekerülési költségnek, ezért a kalkulátor jutalékkal és jutalék nélkül is megmutatja az átlagárat. Adózásnál a jutalék a szerzési érték részeként csökkenti az árfolyamnyereséget.
A kalkulátor tájékoztató jellegű, nem minősül befektetési tanácsnak.